Artabaszdosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Artabaszdosz, eredeti nevén Artavazd (uralkodott 742 júniusa – 743. november 2.) a Bizánci Birodalom örmény származású császára volt, aki III. Leó vejeként lépett fel annak fia, V. Konstantin ellenében.
Először az Armeniakon thema sztratégoszaként hallani róla, amikor is megegyezett az Anatolikon thema parancsnokával, Leóval arról, hogy támogatja trónigényét. Cserében megkapta a kuropalatészi címet, Leó lányának a kezét és a legnagyobb és legfontosabb thema, a Konstantinápoly mellett fekvő Opszikion vezetését. Ilyen minőségben lázadt fel váratlanul az arabok elleni hadjáratra induló V. Konstantin ellen, akit legyőzött.
Artabaszdoszt az elhunyt császár és fia képrombolási törekvései miatt kedvezően fogadták: a Konstantin által hátrahagyott régens, Theophanész Monutész, és az addig ikonoklaszta pátriárka, Anasztasziosz is a bitorló mellé állt. Artabaszdoszt és idősebb fiát, Niképhoroszt császárrá koronázták, kisebbik fia, Nikétasz pedig az Armeniakon thema sztratégosza lett. Az új császár, akit III. Gergely pápa is elismert, nyomban visszavonta az ikonok üldözését elrendelő rendelkezéseket.
V. Konstantin közben atyja hajdani tartományába, a képromboló ideológia bástyájának számító Anatolikon thema központjába érkezett. Amorionban lelkesen fogadták, és az Anatolikon körzetből nemrég kiszakított Thrakészion is mellé állt. Sógorát Thrakia, Opszikion és Armeniakon támogatta, bár ez utóbbiak meglehetősen lagymatagul – így is mutatva a képrombolás ázsiai eredetét.
743 májusában Thrakészionban, Szardesz mellett azelőtt sikerült legyőzni Artabaszdoszt, hogy Nikétasz örményországi csapatai csatlakozhattak volna hozzá. Augusztusban ez utóbbiak is vereséget szenvedtek V. Konstantintól Modrina mellett. A képromboló csapatok szeptemberben már a thrakiai sztratégosz által védett Konstantinápoly falai alatt álltak, és november 2-án bevették a fővárost.
Artabaszdoszt és fiait megvakíttatták, Anasztasziosz pátriárkát pedig nyilvánosan megszégyenítették, de a helyén maradhatott. Számos hívüket végezték ki. A képtisztelő irányzat csak V. Konstantin után jutott diadalra.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
Előző uralkodó: V. Konstantin |
Bizánci császár 742 – 743 |
Következő uralkodó: V. Konstantin |