Adrasztosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Adrasztosz, görög mitológiai alak, Argosz királya, Talaosz és Lüszimakhé fia. Két leánya volt, mindkettőt egy-egy elűzött királyfihoz adta, akik udvarában kerestek menedéket: Argeiát a thébai Polüneikészhez, Déipülét a kalüdóni Tüdeuszhoz. Jóslatot kapott ugyanis egyszer, hogy leányait egy vadkanhoz és egy oroszlánhoz kell feleségül adnia, a két hős pedig e két állat képét viselte pajzsán. Vejei rávették, hogy segítse vissza őket szülővárosuk trónjára. Először Thébai ellen vonult fel a had, köztük Adrasztosz sógora, a sokáig vonakodó Amphiaraosz (lásd: Hetek). Adrasztoszt választották fővezérnek, s ő hiába harcolt bátran Thébainál, a vállalkozás kudarcba fúlt, s egyedül ő tért vissza élve a seregből (lásd: Areión). Amikor megtudta, hogy Kreón nem engedi eltemetni az ostromlók halottait, Thészeuszhoz fordult segítségért, aki az athéni haddal rákényszerítette Kreónt, hogy a holtakat adja ki hozzátartozóiknak. Ez utóbbi eseményt dolgozta fel Euripidész „Oltalomkeresők" című tragédiája: Adrasztosz elismeri Thészeusz előtt, hogy hibázott, s dícséri Athént, amely megsegíti a jogos védelemért folyamodókat.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.
Based on work by 